Késve ugyan, de létrehoztam a Facebook csoportot, ahol mostantól mindig elértek, és igyekezlek szórakoztatni titeket. Itt eléritek: CSOPORT.
(Igen, roppant kreatív.)
xx

!!!

Sokak láthatták, hogy nem is olyan régen kitettem egy bejegyzést, hogy hamarosan (sajnos akkor megint elkövettem, hogy pontos időpontot adtam, ami hatalmas butaság volt, mert valahogy mindig akkor jönnek össze a dolgok, amikor leülök a Word-dokumentumok elé egy ígért dátummal) friss érkezik. Bár ez EGYELŐRE nem történt meg, a közeljövőben mégiscsak érdemes lesz a blogra látogatni (mert most már azért is frisselni fogok!). Mindazonáltal, most nem ezért teszem közzé ezt a bejegyzést.

Úgy gondolom, hogy mindenképpen szükség van egy felületre - a blogon kívül -, ahol tudnám tartani a kapcsolatot az olvasókkal, új infókat adhatnék a frissekkel kapcsolatban, és sokkal jobban megismerhetnélek titeket (valamint, ha úgy adódik, ti is egymást, és kialakíthatnánk egy remek közösséget). A kérdésem a következő: hozzak létre egy ask.fm fiókot vagy a személyazonosságotok vállalásával - "zárt" beállítással, tehát csak a tagok férhetnének hozzá - egy Facebook csoportot? 

Kommentben várnám a válaszokat, amennyiben vevők vagytok az ötletre. :)

Köszönöm, hogy olvastok, és kitartotok.

XX

Részlet \ MÓD.

Csak, hogy legyen miért várni a vasárnap estét. Sajnos kénytelen vagyok hétfőre kitolni, mert ínhüvelygyulladásom van és a kezem már nem bírja a pötyögést ilyen tempóban.

" - A jobbodon – morogja James, én pedig reflexszerűen elkapom a fejemre célzott kést. A penge pontosan az ujjaim alkotta rés között áll meg, fel sem metszi a bőrt.

Vészjóslóan hátrapillantok.

Körülbelül hatan vannak még ezen a folyosón, de James – a most félig átmosott, összezavarodott, dühös énjével is – elsunnyog egy féloldalas mosolyt.  A pillantása invitálással csillog, amire csak egy bólintással válaszolok: s ő karomért nyúl, felemel, és a szó szoros értelmében az egyik rohamosztagos katonának dob.

A férfiből – akinek sem a nevét, sem az életét nem ismerem –, csak egy holttest, és a vízben elszennyeződő vörös pocsolya marad. "

Visszatérés

Olyan vagyok, mint Batman. 

Visszatérek.

 

Azt hiszem, magyarázattal szolgálok az eltűnésemre. Aki ismer, az tudja, hogy az életem tulajdonképpen száznyolcvan fokon fordulatot vett. Ezért - s csak részben ezért -, nem tudtam írni. A második indok az, hogy össze kellett szednem, pontosan mit szeretnék összehozni ebből a történetből: s most, hogy a sztori már teljesen kész van, már csak be kell pötyögnöm, amit szeretnék. Végre.

Tehát, olyan vagyok, mint Batman.

Visszatértem.

ui: KÖSZÖNÖM A KOMMENTEKET. Hamarosan mindegyikre részletesen válaszolni fogok.